Tízezrek vesztek a csatamezőn, A halott katonák immár felköltöztek a csillagok közé. Ott állnak most, dicső őseik közt Hunnia égi seregében. És ha eljön a nap, mikor megmérettetik majd hit és erény, Visszatérnek újra Isten lángoló kardjaként!
1 Hol van Hazám, hol szült az én anyám, a föld, miért a vérem ontanám. Sujtson, tépjen vihar, légy jó légy hű Magyar!
2 Hol jég, hol tűz kiséri életem, a harcmezőn lesz majd a végzetem. Sujtson, tépjen vihar, légy jó, légy hű Magyar!
Esküszöm a Magyar Szent Koronára, hogy az ellenséggel soha a legkisebb egyetértésbe nem bocsájtkozok! Magamat mindig a hadi törvények szerint, derék harcoshoz illö modon viseltetem, és igy becsülettel élek és halok! Isten engem ugy segéljen!
Hol van Hazám, hol szült az én anyám, a föld miért vérem ontanád. Sujtson, tépjen vihar, légy jó légy hű Magyar!
Hol jég, hol tűz kiséri életem, a harcmezőn lesz majd a végzetem. Sujtson, tépjen vihar, légy jó, légy hű Magyar!
Ó ÓÓ Ó ÓÓ...
|